Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint nem igaz, hogy „maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan. ” Kása Zoltán ezt az állítást cáfolta, a BBTE kedvezőbb színben próbálja feltüntetni magát. A multikulturalitásra való hivatkozással szemben az egyetem nem is többnyelvű, csupán több nyelven folyik az oktatás (román, magyar, német, angol). A felvételi plakátok és az újságokban közölt reklámok szerint a jogi karon van magyar nyelvű oktatás, holott csak egy-két tárgyat tanítanak magyarul. Az viszont igaz, hogy a magyar diákok külön helyekre felvételiznek, akárcsak azokon a szakokon, ahol magyarul tanítanak. A rektori nyilatkozatok szerint a magyar tagozatnak teljes autonómiája van, minden szinten (tanszék, kar, egyetem) dönthet a saját ügyeiről. Az egyetemi chartában tényleg szerepel az, hogy a tagozatvezető minden szinten felel az illető tagozatért. Amikor az egyetem vezetősége ráerőszakolta véleményét a szenátusra, és megszavaztatta a két adjunktus kolléga kizárását, az illető tagozatvezetőket semmilyen szinten nem kérdezték meg, sőt tiltakozásuk ellenére döntöttek. A magyar tanárok többsége írásban tiltakozott a döntés ellen, de hiába. A rektor 2006. február 27-i nyilatkozata szerint az egyetemen 19 román, 16 magyar és 10 német tannyelvű kar létezik. Összeadva ez 45 kart jelentene, holott az egyetemen jelenleg 21 kar van. A csúsztatás ott van, hogy hiányzik az „is” szócska. A 21 karból négyen csak románul tanítanak, kettőn csak magyarul, a többin vegyesen. A német nyelvű oktatás többnyire csak részleges. Ugyanebben a hónapban a rektor ezt írta: „Sajnálatos, hogy voltak olyan esetek, amikor elsőrangú magyar szakembereket (lásd az informatikusok esetét) épp az ugyanolyan szakterületű magyar kollégák nem fogadtak el. ” Kása hangsúlyozta, hogy az informatikán ilyen eset nem volt! Két alkalommal is személyesen kért a rektortól pontosítást az esetről. 2006. március 2-a óta várja iktatott írásbeli kérésére a választ, de az nem jött meg. Az egyetemnek szokása nem válaszolni a kellemetlen kérdésekre, mégha emiatt pereket is veszít. Az egyetem közlönyében, a Buletin Informativ címűben nem szoktak közölni olyan dokumentumokat, amelyek bírálják a jelenlegi struktúrát, egyetemi vezetést. 2005 őszén a magyar tagozat akkori vezetői (Salat Levente, Nagy László, Szamosközi István) végigjárták a karokat, elbeszélgettek a magyar oktatókkal, és elkészítettek egy írásos összefoglalót, amelyet szándékuk szerint a közlönyben megjelentettek volna. Az anyag óvatos bírálata volt a jelenlegi multikulturálisnak mondott struktúrának. Már első mondatában szerepel, hogy a karokon a magyar kollégák körében frusztráltság uralkodik. Ez az anyag nem jelent meg a közlönyben, és az egyetem román vezetősége ráuszította a dokumentum készítőire a dékánokat, akik megpróbáltak mindent cáfolni. 2006 tavaszán a magyar oktatók közgyűlésén majdnem száz jelenlevő ellenszavazat nélküli nyilatkozatát sem közölték, mert az bírálta a vezetőséget. De közöltek különféle nyilatkozatokat, amelyek ellenzik a magyar tanárok kérését a magyar nyelvű karok létesítésére vonatkozóan. Ezek közül kiemelkedik Gyémánt Ladislau szövege, amely elképesztő módon, azt fejtegeti, hogy a magyar karok létrehozása újabb holokauszthoz vezetne! Ebben a közlönyben olvasható az a rövid beadvány, amelyben hárman (Egyed Emese, Sárkány Kiss Endre és Kása Zoltán) kérték a magyar karok létrehozásának megtárgyalását a szenátusban. Nem közölték, hogy ehhez egy pontos terv és sok-sok aláírás tartozik. A magyar főállású oktatóknak több mint kétharmada aláírta ezt a kérést, annak ellenére, hogy például a pszichológiai karon megtiltották a tanároknak az aláírást. Ez a beadvány cáfolta volna azt, hogy itt csupán egy kislétszámú csoport hangoskodik. Rendkívül durva és sértő a rektor Kónya-Hamar Sándor képviselőnek címzett legújabb nyilatkozata. Szerinte semmilyen politikai alakulat, még a Kónya-Hamar Sándoré sem tett annyit a BBTE-n folyó többnyelvű oktatásért, mint maga az egyetem. Kása professzor megjegyezte, emlékeztetnie kellene Bocsan rektort arra, hogy amikor 1993-ban beindult a BBTE-n a teljes magyar nyelvű képzés jónéhány szakon, akkor az politikai egyezség eredménye volt. Az egyetem mára kb. ezerre bővítette az ingyenes helyek számát a magyar szakokon, az tényleg az egyetem érdeme. Az is politikai egyezség hozadéka, hogy a jogi karon már mintegy kilenc éve külön helyekre pályázhatnak a magyar diákok, annak ellenére, hogy azután szinte csak románul tanulnak. A rektor szerint a diplomákat azért kell csak románul kiállítani, mert az az állam nyelve. A Bolyai Egyetem idejében sem volt más a hivatalos nyelv, mégis kétnyelvű diplomákat állítottak ki. /Kása Zoltán egyetemi tanár: BBTE és az igazmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
2007. július 25.
Enyhén nőtt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által szervezett felvételire beiratkozott magyar diákok száma, ami azt bizonyítja, hogy nem érte el a célját az intézmény ellen az utóbbi időben felerősödött „kalandor-kampány”, fejtette ki Magyari Tivadar, a magyar tagozatot vezető rektor-helyettes közleményében. A BBTE magyar tagozatán kínált 57 szakra a beiratkozó diákok száma meghaladta a 2100-at. A felvételi még tart. A legtöbb magyar jelentkező a földrajz karra iratkozott be, a második helyen a közgazdaságtudományi szakok állnak. A BBTE-n olyan választható tantárgyakat vezetnek be, amelyek a magyar diákoknak a román szaknyelv elsajátítását segítik elő, a román diákoknak pedig lehetővé teszik, hogy megismerjék a magyar történelmet és kultúrát. A rektor-helyettes előterjesztése kötelezővé tenné a magyar helyesírási és stilisztikai foglalkozásokat, alapvető szakszöveg-szerkesztési, szervezettani és pályázási ismeretek elsajátítását is. /B. T. : Több magyar jelentkező a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2007. augusztus 30.
„A Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvű megjelenítésének új folyamata egy hosszan, nehezen egyeztetett, de immár politikai indulatoktól megtisztított igyekezet” – fejtette ki közleményében Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának rektor-helyettese. A BBTE főépületében, illetve az egyes fakultásokon elhelyezett információs és adminisztratív jellegű táblákról Demostene Sofron, az egyetem média főosztályának vezetője azt nyilatkozta, ezeket felújították, az alkotmányosság betartásával: „A bölcsészkaron köztudott, hogy ahány tanszék, annyi idegen nyelvű tábla szükségeltetik az egyes tanszékek megnevezésére. Ezért mindenhol párhuzamosan kihelyeztük a többnyelvű feliratokat. A világnyelvek, a magyar nyelv, a skandináv, szláv nyelvek mellé idén újdonságnak számít az ázsiai és arab országok nyelvén feltüntetett felirat is, ami eddig nem volt. ”Az üdvözlőfeliratok Szatmárnémetiben három nyelven fogadják a tanárokat és hallgatókat: románul, magyarul, németül. Bár nem sikerült az épület teljes belső felújítása, évadnyitóra minden fontosabb munkálatot befejeznek az építők, közölte Végh Béla Balázs, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmári tagozatának igazgatója. Minden terembe bekötik az internetet. Ősztől immár fürdővel, konyhával kiegészített vendégszobája is lesz a tagozatnak. Kétnyelvű a tábla a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Csíkszeredai, és Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskoláján is, „ez így van már tíz éve – mondta Dombay István, ez utóbbi intézmény vezetője. A gyergyószentmiklósi egyetemen a karbantartási munkálatokat befejezik szeptember elejéig. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina, Sike Lajos: Alkotmányos többnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. november 16.
Tekintélyes pénzösszegek tűnnek el a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának költségvetéséből – állította a szerkesztőség címére eljuttatott levelében Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A levél szerint a BKB magyar tagozatvezetők és professzorok által szolgáltatott adatok felhasználásával, felmérést készített a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának anyagi helyzetéről. A felmérés részben becsléseken alapul, mert az egyetemi vezetők a lényeges költségvetési adatokat több professzor és tagozatvezető kérésére sem adták ki. Hantz Péter szerint néhány esetben azzal hárították el a kérést, hogy ezek az adatok titkosak. „A megszerzett részletinformációkból egyértelműen kiderül, hogy az RMDSZ által a magyarul tanuló diákok számára kieszközölt kétszeres fejkvóta, amely az idén már befolyt az egyetem kasszájába, nem jut el a magyar tagozatig” – írta a kolozsvári egyetem tavaly novemberben elbocsátott oktatója. Hantz úgy véli, a magyar tagozat számára járó pénz tekintélyes része „szőrén-szálán eltűnik”. „Mindez aligha történhet a magyar tagozat vezetőinek – Magyari Tivadar, Szamosközi István és Nagy László – tudta és hallgatólagos beleegyezése nélkül” – olvasható Hantz levelében. A levél kapcsán Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese nevetségesnek minősítette a Hantz Péter által megfogalmazott vádakat. Mint hangsúlyozta, a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezetnek. „Sehol a világon, egyetlen egyetemen sem hozzák nyilvánosságra az adott intézmények költségvetési sarokszámait, ha ezt egy utcáról betoppanó személy esetleg látni szeretné” – fogalmazott a rektor-helyettes. /Gyergyai Csaba: Hantz Péter: lopnak a Babes–Bolyain. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2007. november 21.
A felsőoktatási intézmények költségvetésének átláthatósága érdekében intézett interpellációt Cristian Adomnitei oktatási miniszterhez Antal Árpád és Toró T. Tibor RMDSZ-s parlamenti képviselő. A honatyák arra várnak választ a tárcavezetőtől, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar és német tagozatán tanuló egyetemi hallgatók után járó megemelt fejkvóta eljut-e a magyar és német oktatókhoz, valamint diákokhoz. A szaktárca válasza eloszlathatja azt a gyanút, hogy a BBTE vezetősége a kisebbségi hallgatók után járó megemelt fejkvótából származó alapokkal nem annak rendeltetése szerint gazdálkodik – áll a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) állásfoglalásában. A BKB a magyar tagozatvezetők és oktatók által szolgáltatott adatok felhasználásával felmérést készített a BBTE magyar oktatási tagozatának anyagi helyzetéről. A felmérés részben becsléseken alapul, mert a lényeges költségvetési adatokat az intézmény nem adta ki. A megszerzett adatok a BKB szerint azt mutatják: a magyarul tanuló diákok számára kieszközölt kétszeres fejkvóta nem jut el a magyar tagozatig. Hantz Péter levelet juttatott el Pásztor Gabriella RMDSZ-es oktatási államtitkárhoz, amelyben egyebek mellett arra kérdez rá, hogy a tárca milyen bontásban utalja a BBTE magyar tagozatának a diákok létszáma után járó fejkvótát, és hogy a BBTE magyar tagozatának van-e külön költségvetése, ahol a pénz sorsa nyomon követhető. Pásztor Gabriella úgy nyilatkozott, a minisztérium az egyetemen belüli pénzelosztást nem követi. „Amennyiben ezzel kapcsolatosan gondok merülnek fel, azok tisztázását az oktatóknak kell kérniük” – fogalmazott az államtitkár. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának nyilatkozva korábban nevetségesnek minősítette a BKB által megfogalmazott vádakat. Mint hangsúlyozta, a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezetnek. Magyari szerint sehol a világon, egyetlen egyetemen sem hozzák nyilvánosságra az adott intézmények költségvetési sarokszámait, ha ezeket „egy utcáról betoppanó személy esetleg látni szeretné”. Új vezetőséget választ december végéig a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), azt követően, hogy az intézet jelenlegi vezetőségének mandátuma másfél hónapon belül lejár. December 30-án tartják a 140 tagú egyetemi szenátus alakuló gyűlését, melynek testülete dékánokból, dékán-helyettesekből, a tudományos élet néhány jelentős személyiségéből, valamint a kihelyezett tagozatok igazgatóiból, illetve a diákság képviselőiből áll. Ekkor választják meg a BBTE új rektorát, és hagyják jóvá a rektorhelyettes-jelöltek mandátumát. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének megválasztásával párhuzamosan az egyetem magyar tagozata is megválasztja a tagozat-vezetőket minden szinten, illetve képviselőket jelöl kari és az összegyetemi szintű testületekbe is. /Lázár Lehel: A BBTE-költségvetést kérik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./
2007. december 17.
Vízválasztónak is nevezhetőek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatán lezajlott tanszéki és kari szintű választások. A belső vitákból nem derült ki, hogy s hányan képviselik Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Hantz Péterék által hangoztatott célkitűzéseket. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint a BKB nevében három személynél több nem nyilatkozott a sajtónak, továbbá szerinte ráadásul az egyetlen személy által megírt közleményeket is többnyire a „BKB elnöksége” vagy „a BKB sajtóirodája” írja alá. A magyar tagozaton az a csoportosulás sem tett szert komolyabb befolyásra, amely hajlamos mindent idillikus állapotban feltüntetni. Ennek a vonalnak a prominens képviselője Szamosközi István, aki hosszú évek után elvesztette a gyakorlatilag általa létrehozott Pszichológia és Neveléstudományi Kar magyar tagozatának vezetését. Az egykori dékán-helyettes helyét most Fóris-Ferenczi Rita foglalja el, s Szamosközi csupán annak a belső szabályzatnak köszönhetően őrizheti meg szenátusi tagságát, hogy az Akadémiai Tanács alelnökeként eddig benne volt az egyetem vezetőségében. Az újságíró szerint a BBTE-n a józanság győzött. A BKB-vonal és „az idillisztikus-szárny” kiszorulása következtében olyan vezetőség szükséges, amely a román vezetőséggel folytatott hatékony tárgyalások révén próbálkozik. Az újságíró szerint csak ártanak az egyetemi munka megzavarására irányuló külső akciók. /Borbély Tamás: Vízválasztó megmérettetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 18.
Továbbra is Magyari Tivadar vezetheti a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatát, ha a tagozat vezetőtanácsának döntéseit az egyetem szenátusa is megerősíti. A szociológus 2007 februárjában került a Salat Levente politológus lemondásával megüresedett tagozatvezető rektor-helyettesi tisztségbe. A december 17-i szavazáson egyedüli jelöltként méretkezett meg. Magyari az ötven leadott szavazat közül 39-et kapott. Változás történt a magyar tagozatnak járó másik rektor-helyettesi poszton. Erre a tisztségre a testület Márkus András matematikust, az algebra tanszék vezetőjét választotta. A tisztségből leköszönő Nagy László fizikust a vezetőtanács az akadémiai tanács alelnöki teendőinek ellátásával bízta meg. Szamosközi István pszichológus neve, aki korábban viselte e tisztséget, el sem hangzott a gyűlésen. A magyar tagozatnak járó akadémiai tanácsi tagságra kellett két jelölt közül választania a testületnek. Pozsony Ferenc néprajzkutató és Benedek József versenyét az utóbbi nyerte. A döntéseket egyébként egy olyan testület hozta, amelynek létét hivatalosan nem ismerte el az egyetem szenátusa. Magyari Tivadar ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a döntések szenátusi elismertetése tekintetében. „Nem volt még példa rá az egyetemen, hogy a magyar tagozat által jelölt vezetőket akár tanszéki, akár kari, akár egyetemi szinten ne fogadták volna el a román kollégák. Ráadásul Andrei Marga rektorjelölt is azt ígérte, akárkit választanak a magyar oktatók, elfogadja a döntésüket” – nyilatkozta Magyari. /Gazda Árpád: Bizalom Magyarinak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ A 61 éves Andrei Marga professzor 1993 és 2004 között két alkalommal vállalt mandátumot a BBTE élén, 1997–2000 között pedig oktatásügyi miniszterként tevékenykedett. 2004 óta az Akadémiai Tanács elnöki tisztségét tölti be. /Nánó Csaba, Pásztor Krisztina: Marga, a nagy visszatérő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2007. december 21.
Érdemtelenül kevés visszhangot kapott a romániai magyar sajtóban az a hír, miszerint a BBTE-n esedékes rektorválasztásnak egyetlen jelöltje van: Andrei Marga. Hosszú évek szívós munkájával, az ellenzéki törekvések peremre szorításával az egykori egyetemi reformer Marga „bebetonozta” magát, különböző tisztségek birtoklásával. A kilátások magyar vonalon nem a legbiztatóbbak: talán az egyetlen – kétségkívül pozitív – változás Szamosközi István, az akadémiai tanács eddigi magyar nemzetiségű alelnökének távozása. A régi-új rektor-helyettes, Magyari Tivadar szerint a magyar karok ügyében továbbra sem várható előrelépés, sőt a magyar tagozat talán távolabb került az önállósodástól, mint valaha. Ez tiszta beszéd, csak nem tudni, mi értelme van, hacsak nem tekintjük egyfajta lemondó „szándéknyilatkozatnak”. /Papp Attila Zsolt: Az universitas „chávezesedése” = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2008. január 3.
Andrei Marga egykori rektor újabb mandátumot nyert a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektorválasztó szenátusi ülésén. A következő négy évre Magyari Tivadar rektor-helyettes, magyartagozat-vezető megmarad tisztségében. Magyari az ülés után elmondta, a magyar tagozat vezetőit egyhangúlag választották meg. A másik rektor-helyettes a magyar tagozat részéről Márkus András matematikus. Az Akadémiai Tanács alelnöke Nagy László fizikus lett, aki mostanáig az egyetem egyik rektor-helyettese volt. Benedek József történész az Akadémiai Tanács tagja lesz a következő négy évben. Újdonságnak számít, hogy Marga javaslatára hatról kilencre bővítették a rektor-helyettesi tisztségek számát, s az egyik újonnan létrehozott funkciót Szamosközi István pszichológus tölti be. Magyari Tivadar nyilatkozatában hangsúlyozta, a következő négy évben meg kell találni a megoldást a magyar tagozat szakmai-tannyelvi önállóságára. Ennek elmaradásáért azonban ő nem vállal felelősséget. Az új rektor támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a kisebb létszámú, ezért könnyebben tanítható magyar évfolyamok esetében azt szolgálják, hogy a diákokkal több kérdésben személyesebben foglalkozzanak. Magyari a magyar tagozat alapszabályzata módosítását kezdeményezte, és megbeszélte az új rektorral, hogy a Chartát is olyan értelemben kell módosítani, hogy alapdokumentumként garantálja a szakmai alapú önállóságot. A BBTE-n jelenleg 7200 magyar diák tanul anyanyelvén, ők az egyetem diáklétszámának a 27 százalékát teszik ki. A Margával folytatott megbeszéléseken a felek egyetértettek abban, hogy a magyar tagozat sokat fejlődött, de orvosolni kell a lemaradást az oktatói létszám tekintetében, különösen bizonyos karokon, illetve a vidéki tagozatokon és a magyar tanítóképzőkön. Megteszik az utolsó lépéseket is, hogy a magyar nyelven oktatott tantárgyak teljes körűek legyenek az 59 szakon. /Pásztor Krisztina: Új-régi vezetőség a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./
2008. január 12.
A magyarországi egyetemek képviselői január 11-én találkoztak a BBTE magyar tagozatának vezetőivel, tanáraival és diákjaival Kolozsváron. Szóba került az együttműködés lehetősége a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, amely azért érdeklődik a BBTE iránt, mivel a kolozsvári tanintézmény román és magyar tagozata egyaránt nagy hangsúlyt fektet mostanában a műszaki vonal fejlesztésére, több karon a mérnöki képzést is beindítják. Ennek érdekében a két felsőoktatási intézmény együttműködési keretszerződést írt alá. A tanácskozáson a magyar tagozat képviseletében a kari és tanszéki képviselők vettek részt, mintegy harminc oktató – mondta el Magyari Tivadar rektor-helyettes, aki ismertette a vendégekkel az egyetem magyar tagozatának helyzetét és az utóbbi évek megvalósításait, de nem hallgatta el a még létező problémákat sem. A kolozsvári diákok és tanáraik nevében megköszönte annak a többszáz magyarországi vendégtanárnak a munkáját, aki Kolozsvárra is eljár tanítani, szakdolgozatot vagy szakmai gyakorlatot irányítani. Magyari Tivadar elmondta: jelentős eltérések észlelhetők a két ország doktori képzésének szabályzatában és előírásaiban, ezeket szeretnék közelíteni egymáshoz. A doktoranduszok körében ugyanis már hosszú ideje bevett szokás, hogy egyszerre két helyen folytatják doktori tanulmányaikat, ezt szeretnék intézményessé tenni. A BBTE szerződést kötött a budapesti Műszaki Egyetemmel, és megújította keretszerződését az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. /S. B. Á. : Újabb együttműködési szerződést írt alá a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2008. január 22.
Hét, kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató fiatal oktatóval bővült a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának oktatói kara, és ezzel 301-re emelkedett a magyar oktatók létszáma – tájékoztatott Magyari Tivadar rektor-helyettes. A fiatal tanársegédek valamennyien a BBTE végzősei, legtöbbjük jelenleg ezen az egyetemen dolgozik doktori tézisén. Az egyetem szenátusa január 21-én döntött új tanárok felvételéről, illetve az előléptetésekről. Kiemelkedően magas volt ez alkalommal a már alkalmazásban levő magyar oktatók körében az előléptetések száma: huszonegy oktató versenyzett sikerrel nagyobb fokozatért, köztük tizenegy magas szintű oktatói (docensi, illetve professzori) beosztásért. Docens lett például az erdélyi magyar értelmiség néhány közismert személye: Hatházi András és Bács Miklós színművészek, Fábián Gyula jogász és Bakk Miklós politológus. /BBTE: nőtt a magyar oktatók száma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2008. január 25.
Perelni készülnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet azok a diákok, akik a bölcsészkar néprajz- és ehhez társított mellékszakát (angol, magyar, német, finn) végezték el, mivel az egyetem halasztja a végleges oklevelek kibocsátását. A 2006-ban végzettek államvizsgáztak, s ideiglenes igazolást is kaptak, azzal az ígérettel, hogy egy éven múlva megkapják a végleges diplomát. A Tanügyminisztérium 2005-ös döntése alapján a néprajzot kulturális szaknak, az egyetemen választható mellékszakokat filológiához sorolta be, s ez a társítás nem szerepelhet a diplomákban. A végzett hallgatók a rektorátushoz fordultak. Ha nem érkezik válasz, beperelik a BBTE-t. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, a magyar tagozat vezetője elmondta, a minisztérium megszüntette a kettős szakosodás lehetőségét, amikor a romániai felsőoktatás átállt a bolognai rendszerre. /Pásztor Krisztina, Zsigmond Orsolya: Beperelik a Babes–Bolyait. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2008. február 11.
Több erdélyi felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési szerződést a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara. A soproni küldöttség azzal a céllal kereste meg a Partiumi Keresztény Egyetemet, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetőségét, illetve a csíkszeredai, székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi részlegeket, hogy bővítsék erdélyi kapcsolatrendszerüket. Az együttműködés elsősorban kutató-, oktató- és hallgatócseréből, valamint közös konferenciák szervezéséből állna. /Marosvásárhely – Egyetemek közötti együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./
2008. április 1.
Cáfolta Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a kolozsvári egyetemen általánossá válik a BBTE egyes karain, tanszékein a többnyelvű feliratozás. A budapesti Magyar Hírlap március 31-i számában arról számolt be, hogy a BBTE rektorátusa „a belső követelés mellett a külső, nemzetközi nyomás miatt is úgy határozott, hogy háromnyelvű, román, magyar és német feliratokat helyeznek ki az oktatási intézményben mindenütt, ahol az oktatás nem csupán románul folyik”, ugyanakkor a karok titkárságain a jövőben mindhárom nyelv hivatalosan használható lesz, továbbá magyarra és németre is lefordítják a BBTE hivatalos okiratait, stratégiai programját, chartáját, és az intézmény honlapjának teljes tartalma hozzáférhető lesz magyar és német nyelven is. Magyari Tivadar szerint a BBTE hivatalos okiratainak, stratégiai programjának és chartájának a magyar és német nyelvre való fordítása nem újkeletű. A BBTE honlapjának korábban is volt magyar és német, sőt angol változata, a karok titkárságain pedig már 7–10 éve alkalmaznak magyar és német nemzetiségű szakembereket. Magyari Tivadar hozzátette: ezzel együtt a BBTE magyar tagozata továbbra is hiányolja a többnyelvű általános feliratozást. /Benkő Levente: BBTE: továbbra sincs háromnyelvű felirat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2008. július 15.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen működő 21 karon a 2008/2009-es tanévben 4834 költségtérítéses, illetve 10 506 tandíjas helyet hirdettek meg. Az egyetem vezetősége úgy döntött, idén a kihelyezett, Sepsiszentgyörgyön, Máramarosszigeten, Besztercén és Zilahon működő karokon is be lehet iratkozni, így a jelentkezőknek nem kell felutazniuk Kolozsvárra. A magyar tagozaton szintén nőtt a helyek száma, a 60 szakon – ahol magyar nyelven is lehet tanulni – tavalyhoz képest mintegy százzal több, 1140 költségtérítéses helyet hirdettek meg, és körülbelül ugyanennyi tandíjas hely áll a felvételizők rendelkezésére, közölte Magyari Tivadar rektor-helyettes. A magyar tagozaton új szakok is találhatók. Az elmúlt években indult mérnöki szakok sora idén a mérnöki geológia szakkal egészül ki, de új szaknak számít a színház és televízió karon induló tévészak is. Az egyetemen a legtöbb szakon nincs felvételi vizsga, a felvételi átlagot a középiskolai átlag, az érettségi eredmények alapján számolják ki. /Pap Melinda: Több hely, új szakok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./
2008. július 24.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán kínált 61 szakra beiratkozók száma elérte a 2187-et – tájékoztatott dr. Magyari Tivadar magyar tagozat-vezető rektor-helyettes. Az elmúlt évekhez képest visszaesett a közgazdasági kar magyar tagozatára beiratkozók száma, amely tavaly az azonos időszakban meghaladta a négyszázat, most azonban a beiratkozási időszak vége felé még 300 alatt volt, de még így is ez a kar vezet a diákvonzás tekintetében. Kiemelten érdeklődnek a magyar fiatalok az informatika, turizmus földrajza, pszichológia, szociológia, közigazgatás iránt. Idén új szakok is indultak magyar nyelven: földméréstan, televízió szak, mérnöki geológia. A székelyudvarhelyi tanítóképzőn – ami szintén a BBTE magyar tagozatának része – rekordjelentkezés volt: több mint százan vannak a húsz tandíjmentes helyre. A magyar nyelv és irodalom szak iránt hasonló az érdeklődés, mint tavaly. 2007-ben kritikusan kevesen iratkoztak be a filozófia, néprajz és geológia szakra. Most viszont növekedett e szakok vonzása. A gyulafehérvári római katolikus teológia, amely tavaly társult a BBTE magyar tagozatához, húsz, államilag támogatott helyett kapott, és ezek a helyek is betelnek. Idén is be lehet iratkozni a BBTE öt kihelyezett részlegének helyszínén is: Sepsiszentgyörgyön, Szatmáron, Besztercén, Máramarosszigeten és Zilahon. /Beiratkozási mérleg a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2008. augusztus 1.
Rekordszámú beiratkozó jelentkezett idén a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának 61 szakára: a tavalyi mintegy 2400 beiratkozóval szemben idén 3133 fő. Korábban a beiratkozók száma évről évre csupán néhány százzal változott, most viszont váratlanul mintegy 30%-os növekedés tapasztalható. Növekedett a beiratkozók száma a román tagozaton is, összegyetemi szinten mintegy 18%-kal jelentkeztek többen, mint tavaly. Dr. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint magyar szakok számának a növekedése, a gyakorlatiasabb képzés, az egyetem s hírneve, „a magyar tagozat körüli cirkuszok lecsillapodása” lehet a magyarázat. Csökkenőben van azon magyar fiatalok száma, akik a román tagozaton akarnak tanulni. /Harmaddal több beiratkozó a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2008. október 17.
A doktori iskolák együttműködéséről született elvi egyezség október 15-én a BBTE és a Debreceni Tudományegyetem között Kolozsváron. Egyetértettek abban, hogy a doktori iskolák közötti diákcsere, amit a budapesti egyetemekkel jól működtet a BBTE magyar tagozata, alkalmazható a Debrecen–Kolozsvár kapcsolatokra is. A Debreceni Tudományegyetemet dr. Fésüs László rektor képviselte, akit dr. Magyari Tivadar rektor-helyettes, a BBTE magyar tagozatának vezetője, illetve Márkus András rektor-helyettes fogadott. /Tötszegi Orsolya: Egyetemek közti megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. november 5.
Számos új szak bevezetését tervezi a 2009/2010-es tanévtől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem. A tervek szerint jövő ősztől gazdasági matematika, városkép és városesztétika, urbanisztika, társadalomszervezés, kereskedelmi jog, ökoturizmus, muzeológia, reklám és alternatív energiaforrások szakra is felvételizhetnek majd a magyar diákok, közölte Magyari Tivadar rektor-helyettes. A magyar nyelven is elsajátítható 61 szak közül mindegyik iránt van kereslet. Az intézmény a közeljövőben mintegy 60 magyar tanerő alkalmazását is tervezi. Magyari szerint az elmúlt években félévenként csupán 8–10 magyar oktatót alkalmaztak vagy léptettek elő, így a magyar tagozaton a tanerőlétszám jóval alulmaradt a román tagozathoz képest. Magyari elérte, hogy tavasszal 26 új magyar oktatót vettek fel, és hamarosan újabb 55–60 pedagógus alkalmazására kerül sor. A fiatal oktatók alkalmazásával mintegy 400-ra növekszik a magyar oktatók száma, rajtuk kívül körülbelül 300 betanító tanár és 25–30 magyarországi vendégtanár tanít az egyetemen. /Pap Melinda: Új szakokat indítana a BBTE. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2008. november 8.
Magyarország kolozsvári főkonzulátusának 1997-es újranyitásától számítva, a negyedik főkonzul vette át októberben hivatalát. Szilágyi Mátyás hivatásos diplomata aki korábban a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott, a Külügyminisztériumban szintén Romániával foglalkozott. A bukaresti magyar nagykövetségen, 1991 és 1997 ő látta el a belpolitikai, kisebbségi és egyházpolitikai területet. A kolozsvári főkonzulátus Erdély történelmi, kulturális, gazdasági fővárosában, egy fellendülő régióban fejti ki a tevékenységét. A magyar nemzeti közösségnek az ünnepségein, fontos eseményein való jelenlét számukra elsődleges feladat. Ellátják a konzuli ügyeket. Fontos hogy az EU megfelelő fejlesztési programjaiban a két ország és ezek régiói, határ menti területei hatékonyan együttműködjenek. Ezeknek a programoknak a megvalósulását is figyelemmel kísérik. Néhány éve húzódik a magyar–román kormányközi vegyes bizottság kisebbségügyi szakbizottság problémajegyzőkönyvének aláírása, vetette fel az újságíró. Minőségi fejlődés történt: mindenről lehet beszélni, válaszolta többek között a főkonzul. A konzuli kerületben a diplomácia eszközeivel monitorizálják a kisebbségi helyzetet, így a kétnyelvűséet, a meglévő romániai törvényeket és az európai szintű kötelezettségek betartását. Számos kérdés függőben van még, sok helyen nem alkalmaznak meglévő törvényeket, szabályozásokat. Kolozsváron a magyar közösség lélekszáma 20 százalék alatt van, de a városnak az egyetemes magyar kultúrában elfoglalt szimbolikus helye miatt fontos lenne a magyar nyelvű feliratozások alkalmazása. Fontos hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata megkapja a biztosítékokat az önálló döntéshozatalra szervezeti, szakmai és költségvetési kérdésekben. Sok fontos megoldatlan kérdés van, például a restitúciós kérdéskör. /Tibori Szabó Zoltán: A konszenzust támogatjuk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2008. november 12.
Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, 2001. júniusától a Szociológia Tanszék magyar tagozatának vezetője és tanára, médiaszociológus, kutató, emellett nagy blogger. Prorektorként sok nagyszerű embert ismert meg, és sok semmirekellő gazembert, magyart és románt egyaránt. Emlékirataiban majd ír erről. Rektor-helyettesként célja a BBTE magyar tagozatának optimális illeszkedése a felsőoktatási rendszerbe, illetve a magyar tagozat intézményes megerősítése. Az egyetemi munkában sok a holt idő, az időveszteség, be kellene fejeznie két megkezdett könyvet, illetve kutatást. A magyar egyetemi oktatás jövőjét tekintve, ha a finanszírozási feltételek nem javulnak középtávon, bizonyos részei veszélyeztetettek. Magyari Tivadarnak barátai ajánlották, írjon egyetem témájú blogot, de egész nap egyetemmel foglalkozik, erre már nincs ereje. Inkább valami szabadidős és pihentagyú blogot ír. Sokáig volt Campus-szerkesztő /A Szabadság melléklete volt/. A lap a diákszövetségé volt, a friss lapszámot Balló Áronnal és Horváth Istvánnal állították össze a Szabadság szerkesztőségében, négy éven keresztül. /Románszki Zsuzsa: Biciklis blogger, vagy elfoglalt rektorhelyettes? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2008. december 24.
Az üzleti szféra bevonásával próbálja előteremteni a jövő évi költségvetése egy részét a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Erről Kató Béla, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László rektor és Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja beszélt a Krónikának. A kuratóriumi elnök elmondta, arra alapozzák az üzletemberek bevonására vonatkozó elképzelésüket, hogy a Romániában befektető magyarországi vállalkozók általában hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. Dávid László rektor bizakodó. „Rendezvényeket finanszíroztak, laborberuházásba segítettek be, jelképes támogatásokat nyújtottak. A kérdés csak az, hogy mennyire mélyen nyúlnak a zsebükbe. ” A rektor szerint ahhoz, hogy az egyetem költségvetésének akár negyedrészét is támogatásokból biztosítsák, szemléletváltásra van szükség. A kolozsvári kar dékánja, Tonk Márton szerint az egyetem év végi zavartalan működése is bizonyítja, hogy sikeres volt a törekvés. A Sapientia Alapítvány a 2008–2009-es tanévben 18–19 százalékos önrész biztosítását vállalta. Ennek egy részét a tandíjakból, másik részét a támogatásokból próbálják előteremteni. A magyar költségvetési támogatás 2007-ben 1,278 milliárd forint, 2008-ban pedig 1,322 milliárd forint volt. Ezen a Partiumi Keresztény Egyetemmel is osztozni kellett. Utóbbi a támogatás 30 százalékát kapta. A Sapientia vezetőinek a magyar állam képviselőivel sikerült megállapodni a normatív támogatásról: a magyar állam ugyanúgy a diáklétszám szerint állapítja meg a Sapientiának nyújtandó támogatást, és ugyanazokat a szorzókat alkalmazza, amelyeket a román állam alkalmaz például a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán tanuló diákok esetében. „Ez a rendszer biztonságot ad nekünk – nyilatkozta Dávid László. – Ha azonban életbe lép a tanári fizetések 50 százalékos emeléséről szóló jogszabály, felborulhat a jövő évi költségvetés. ” A román államnak is be kell szállnia az egyetem támogatásába. Kató Béla szerint a román diplomaták és az EU többnyelvűségi biztosa, Leonard Orban is gyakran pozitív szellemben hivatkozik a Sapientiára, amikor a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről kérdezik őket. A román állami támogatás legfontosabb feltétele, hogy a Sapientia megszerezze a végleges állami akkreditációt. „A 2009-es esztendő erről kell hogy szóljon” – nyilatkozta Kató Béla. Az érvényes jogszabályok szerint az egyetem akkreditálását akkor lehet kérvényezni, ha az intézmény három szakja már megkapta a végleges működési engedélyt. A Sapientiának négy szakát akkreditálta eddig a bukaresti szakhatóság. A csíkszeredai karon a szociológia, a könyvelési informatika és a román–angol szak, a marosvásárhelyi karon pedig az informatika szak kapta meg a végleges engedélyt. Folyamatban van még két vásárhelyi szak, a pedagógia és az agrárközgazdaság akkreditálása, és a múlt héten újabb hat szak dossziéját vitték az egyetem képviselői Bukarestbe. Ezek között volt a marosvásárhelyi számítástechnika, automatizálás, mechatronika és kommunikáció szak, a csíkszeredai általános gazdaságtan és a kolozsvári környezettudományi szak dossziéja. /Gazda Árpád: A magántőke bevonásával növelné költségvetését a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./
2009. április 24.
Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatért felelős rektor-helyettese bejelentette, hogy ősztől a szociológia, szociális munkás karon két új szak indul magyar nyelven: a társadalom marketing és a várostanulmányok. – Növelni szeretnénk a fiatalok tanulási lehetőségeit, így most például olyan szakokat ajánlunk, amelyek legközelebb csak Budapesten találhatók meg – közölte. Horváth István egyetemi docens elmondta: a társadalmi marketing szakon a diákok többek között közgazdaságtani, társadalomtudományi tudást sajátítanak el. A végzősök például az intézményszervezés, az arculatépítés terén vagy akár egy drogprevenciós irodánál tudnak majd elhelyezkedni. A várostudományok szakon a társadalomtudományi és közigazgatási szempontok ötvözése adja a képzés újszerűségét. Mindkét szakon 15–15 államilag támogatott és 25–25 tandíjas hely áll a fiatalok rendelkezésére. /Kiss Olivér: Két új magyar szak indul ősztől a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. május 13.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán ősztől két új szak indul magyar nyelven. Az egyik a társadalom-marketing szak, a másik a várostanulmányok. A várostanulmányok szak alapképzésben csak Kolozsváron lesz; a hároméves multidiszciplináris szakirány a legújabb piaci és társadalmi igényeknek tesz eleget. A társadalmi marketing szakon hároméves az alapképzés. Ez a dinamikusan fejlődő tudományterület főként a szociológia, a közgazdaságtan, a jog, a közigazgatás és a kommunikációs tudományok területéről gyűjti össze az ismereteket. /Új szakok a Babes-Bolyai Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./
2009. június 19.
Muzeológia, művelődésszervező és a római katolikus teológián vallástudomány szakra is várja idén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a jelentkezőket, közölte Magyari Tivadar, a BBTE magyartagozat-vezető rektor-helyettese. 1993 óta külön magyar helyeket kap az egyetem. Kezdetben csak háromszáz magyar helyet kapott a BBTE, napjainkban ezer-ezerszáz hellyel indulnak minden felvételin, így megközelítőleg 3500 diák tanul magyar nyelven, s az elmúlt két-három évben enyhén nőtt a magyar diákok száma. /Fleischer Hilda: BBTE: új szakok várják a diákokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2009. július 28.
A tandíjmentes helyek számához képest két és félszeres túljelentkezés volt tapasztalható a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának júliusi felvételijén – derült ki a Magyari Tivadar rektor-helyettes sajtóközleményéből. Az eddigi évekhez képest idén jóval több magyarországi személy jelentkezett a BBTE magyar szakjaira. A BBTE 71 magyar tannyelvű szakára idén 2893 személy jelentkezett. Nagy volt az érdeklődés a BBTE magyar tagozatához tavaly csatlakozó erdélyi magyar tanítóképzők iránt is. A szatmárnémeti, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi, marosvásárhelyi és kolozsvári magyar tanítóképzők által meghirdetett 63 ingyenes helyre 303-an jelentkeztek. Az egyetem magyar tagozatához két éve csatlakozó gyulafehérvári római katolikus papképző által meghirdetett 14 tandíjmentes helyen felül szeptemberben további hat hely áll a jelentkezők rendelkezésére. /Túljelentkezés a BBTE magyar tagozatain. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2009. augusztus 25.
Több mint háromezer bejutó magyar diákból ezerszázan kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat ingyenes oktatásban a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanulmányi vonalán, a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozaton a felkínált ötszáz helyből hatvannégyet támogat az állam a magyar tannyelvű csoportokban, a kézdivásárhelyi tanítóképzőben a negyvenből csak tíz hely ingyenes. Idén a tizenhatezer elsőéves hallgatóból ötezren tanulhatnak tandíjmentesen a legnagyobb erdélyi egyetemen, ebből 23,3 százalék a magyar tagozat hetvenegy szakán. Túljelentkezés volt a tanítóképzőkben, a testnevelés és mozgásterápia szakon, a reál vonalon továbbra is az informatika a legkeresettebb, de nagy az érdeklődés az újságírói, kommunikáció és politológia szak iránt is. Magyari Tivadar rektor-helyettes elmondta, a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozat nem jelezte, hogy maradtak volna államilag támogatott helyek a júliusi felvételin, a közigazgatási szakon pedig évente túljelentkezés mutatkozik, mert az országban csak Szentgyörgyön és Szatmáron tanítanak magyarul is. /Fekete Réka: Háromszéken beteltek a helyek (Felsőoktatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./
2009. szeptember 28.
Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2009. szeptember 29.
Szeptember 28-án tartották meg több kolozsvári felsőoktatási intézetben, így a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) is a tanévnyitó ünnepséget. Andrei Marga rektor megtartotta Kilencven év után. Az új egyetem a globalizáció korában című bevezető expozéját. Kettőkor az egyetem központi épületének Aula Magna termében zajlott a magyar tagozat hivatalos megnyitója, amelyre nagyon kevés hallgató jött el. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint ez annak tulajdonítható, hogy a magyar megnyitóval párhuzamosan a karok is évnyitót tartottak. Andrei Marga közölte, mára a hallgatók száma – a doktorandusokkal együtt – megközelíti az 55 000 főt. A 1993–2009 közötti nagy infrastrukturális beruházás több mint 25 új épületet eredményezett. Magyari Tivadar rektor-helyettes ismertette az újdonságokat: a tavalyi 61 szakhoz képest idén 67-en folyik magyar oktatás, de jövőre talán indul a magyar tannyelvű muzeológia és művelődésszervező szak is. Ebben az évben két és félszeres volt a túljelentkezés a tandíjmentes helyekre, s robbanásszerűen nőtt a magyarországi beiratkozók száma. A most induló magyar elsőévesek közel hetven százaléka tandíjmentesen tanul, míg a román tagozaton a tandíjmentesek aránya negyven százalék körüli. A BBTE vezetőségének magyar tagjai elmondták: nagyobb autonómiára tartanak igényt. Idén van a Bolyai Egyetem felszámolásának ötvenedik évfordulója. A román tagozat tudomásul vette, hogy különböző megemlékezések lehetnek. /Nagy-Hintós Diana: Közel háromezer magyar elsőéves tanul a BBTE-n a 2009/2010-es tanévben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
